Angol Német Olasz Lengyel

Aktuális

Lengyel–magyar koronázási ünnep és ifjúsági találkozó Budapesten

Erdő Péter bíboros, prímás a Szent István-bazilikában lévő częstochowai Fekete Madonna-kegykép másolatát június 30-án szentmise keretében megkoronázta, az eredeti kegykép koronázásának 300. évfordulóján.

A kétnyelvű szertartáson jelen volt Kövér László házelnök, Stanisław Karczewski, a lengyel szenátus elnöke és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.

A bazilika már jóval a szentmise előtt zsúfolásig megtelt lengyel és magyar zarándokokkal, hazánkban élő lengyelekkel, hazájuk különböző tájegységeinek népviseletébe öltözött fiataljaival, akik imádságukkal, énekükkel köszöntötték a Szűzanyát.

Amikor az asszisztencia és a koncelebráló papok után Erdő Péter bíboros, Wiesław Lechowicz püspök, a Lengyel Püspöki Konferencia lengyel emigráció lelkipásztori felügyeletéért felelős küldötte, valamint Snell György esztergom-budapesti segédpüspök az oltárhoz vonultak, a főpásztor köszöntötte az egyházi és világi méltóságokat, a megjelent lengyel és magyar zarándokok népes csoportját és a fiatalokat. Mint mondta, azért jöttek el ilyen sokan az ünnepre, hogy a częstochowai Szűzanya megkoronázásának részesei lehessenek. Azt a Szűzanyát ünnepeljük most – folytatta a bíboros –, aki a lengyeleknek és a magyaroknak is királynéja, ezért a két nép joggal érezheti egymást testvérének. Hozzátette: a koronázás elismerése annak, hogy Máriát mindkét nép királynőjének tekinti, aki nem csupán példaképünk, hanem lelki vezetőnk is. Éppen ezért mindkét nemzet nyugodtan rábízhatja gondjait, kérheti közbenjárását.

A lengyel nyelven elhangzó szentleckét követően magyarul és lengyelül olvasták fel az evangéliumot, mely után Erdő Péter bíboros mondta el homíliáját, melyet teljes terjedelmében közlünk:

1. Örömmel koronázzuk meg a mai szentmisében a częstochowai Fekete Madonna képének másolatát, a lengyel egyház és állam képviselőinek és a zarándokok népes csoportjának jelenlétében.

2. A Fekete Madonna híres kegyképe a Mária-képek egy különleges típusához tartozik: igazi szép, klasszikus Hodigitria-ábrázolás. Ez az egyik legkedveltebb bizánci madonnatípus volt. A Szűzanya bal karján tartja a gyermek Jézust, jobb kezével pedig tisztelettel rámutat. A karon ülő gyermek jobb kezét áldásra emeli, baljában pedig írást vagy könyvtekercset tart. A gyermek nem édesanyjára néz, hanem kissé balra fordul, és akárcsak Mária, ő is a távolba tekint: a nézőre, vagyis ránk figyel.

A Hodigitria név arra utal, hogy a Szűzanyának ez a képe vezet minket az úton. Az eredeti bizánci tisztelet egy csodálatos forráshoz kapcsolódik, ahol a Szűzanya közbenjárására a vakok gyógyulást találtak. Az ő vezetőjük volt tehát a Szűzanya. De nem sokkal később, már III. Mihály császár (842–867) díszes templomot emelt azon a helyen, mely egészen 1453-ig állt, amíg a törökök el nem foglalták a várost. Ebben a templomban őrizték azt a Szűz Mária-ikont, amely az egész birodalom hadi jelvénye volt. Mert mielőtt még a magyarok és más keresztény népek zászlójukra tűzték volna a Boldogságos Szűzanya képét, Bizáncban már a császárok hadjárataikra magukkal vitték ezt a szent ikont, és a győzelem után, a városba való ünnepélyes bevonuláskor Mária képét hordozták maguk előtt (Vö. SCHMUCK, N., Hodegetria, in Marienlexikon, hrsg. R. Baumer – L. Scheffczyk, III, St. Ottilien 1991, 220–221.).

3. Ilyen történelmi előzmények után nem csoda, hogy a lengyel királyok is ide zarándokoltak, sőt Sobieski János 1683-ban, amikor a törököktől ostromlott Bécs segítségére sietett, a czestochowai Szűz Mária képe előtt imádkozott (WITKOWSKA, A, Czenstochau, in Marienlexikon, hrsg. R. Baumer – L. Scheffczyk, II, St. Ottilien 1989, 120.). Márpedig azt a híres győzelmet 1683. szeptember 12-én Bécs alatt a katolikusok egyértelműen Szűz Mária közbenjárásának tulajdonították. Drámai idők voltak azok! A kortárs Csete István jezsuita 1691-ben leírta, hogy Bécs ostroma idején egyes magyarok gúnyosan azt mondogatták: „most segítse meg Bécset Mária, most vegyék hasznát a celli búcsúknak” (CSETE I, Panegyrici sanctorum patronorum Regni Hungariae, tudni-illik Nagy Asszonyról, magyar szentekről és az Országhoz tartozandó kiváltléppen való innepekre jeles prédikatziók, Karsán 1754, 87. old.). Közben pedig Lipót császár és apostoli király éppen a Szűzanya segítségéért könyörgött. Amikor az egyesült európai keresztény hadak végül legyőzték a törököt, Sobieski János lengyel király első útja a loretói Szűzanya kápolnájába vezetett, mert kételkedés nélkül a Boldogságos Szűz Mária segítségének tulajdonította a győzelmet és a szabadulást. Erről megrendítő személyes beszámolót olvashatunk Szentiványi Márton (1633–1705) jezsuita atyától, aki Kolonics Lipót titkáraként az ostromlott Bécsben élte át ezeket a nehéz napokat. Ezt írja: „A felséges Lipót császár kenyéren és vízen böjtölt szombatonként, és úgy kérte Passau városában a Szűzanyát, hogy mentse meg Bécset. (…) Így történt, hogy a barbár sokaságot Szűz Mária születésnapjának nyolcadában, vasárnap szerencsésen kivetették táborából és elűzték a város alól. Hadseregünk ezt Szűz Máriának tulajdonította, mert a városba bevonulva III. Jánossal, Lengyelország felséges királyával együtt a vezérek először is a loretói Szent Szűz templomába mentek, hogy hálát adjanak a győzelemért. Ennek a dolognak örök emlékezetéül szentatyánk, XI. Ince pápa az egész Egyházban előírta Szűz Mária nevének zsolozsmáját ezen a napon. Nagyot művelt tehát Mária karja erejével, szétszórta a (szívük szándékában) gőgösöket” [(SZENTIVÁNYI MÁRTON), Quotidiana pietetis excercitia sacerdotis catholici pars secuna, continens Victorias Marianas et Scintillas Ignatianas singulis diebus utiliter legendas, Turnaviae 1752, 473–474.].

Nem sokkal ezután már a párkányi csata és Esztergom felszabadítása következett. Három évvel később felszabadult Buda a 150 éves török uralom alól, végül megszabadult az egész ország, visszatért a kereszténység, és lépésről lépésre újjászületett az ország közepén a magyar kultúra is. Mindezt a nagy változások nemzedéke egyértelműen a Boldogságos Szűz közbenjárásának tulajdonította.

4. Częstochowa a mi újjászületésünk és szabadulásunk kezdetét is jelentette. Mert voltak ugyan olyanok, akik a keresztény Európa összefogását a török ellen nem ismerték fel. Úgy gondolták, hogy a pogány hódítóval szövetkezve torolhatják meg sérelmeiket, de látványosan kudarcot vallottak. Szűz Mária tisztelete képes testvéri közösségben egybekapcsolni a szomszéd népeket. Anyai segítsége pedig ma is képes arra, hogy átvezessen bennünket minden történelmi akadályon és nehézségen. Fontos, hogy reális, igaz képünk legyen a saját múltunkról, népünk azonosságáról és jelenlegi értékeiről. Fontos, hogy tudatában legyünk annak is, hogy a magyar kultúra, amit ma ezen a néven ismerünk, nem valami homályos, pogány múlt maradványa, hanem éppen a keresztény hittel való szoros kapcsolatban fejlődött azzá, amit ma látunk. Ebből a hitből tudunk ma is erőt és ideálokat meríteni megújuló életünkhöz. Ez a hit nem az elzárkózás vallása, hanem a mások felé is megnyíló szereteté. Képes arra, hogy a különböző eredetű katolikusokat egyetlen közösséggé forrassza. Ebben a hitben és ebben a szeretetben alakult ki a török idők után az a kulturális és emberi közösség, amit ma magyarságnak nevezünk.

5. Amikor ma ünnepélyesen megkoronázzuk Szűz Máriát és a karjaiban ábrázolt Kisjézust ezen az ősi kegyképen, akkor nyilvánosan megvalljuk hitünket Szűz Mária anyai pártfogásában. Elismerjük őt nagyasszonyunknak és királynőnknek. Kérjük a częstochowai Szűzanyát, hogy járjon előttünk a történelem útján, mutasson irányt egyéni életünkben, mentse meg, tegye nemesebbé, derűsebbé, gazdagabbá csalódástól, kivándorlástól, megosztottságtól megtépázott, sokat szenvedett népeink életét. Boldogságos Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Lengyelország Királynője, Keresztények Segítsége, könyörögj érettünk! Ámen.

* * *

A szentbeszédet követően került sor az oltár mellett a virágokkal díszített kegyképmásolat megkoronázására, ezután Erdő Péter bíboros imádkozott előtte, miközben a Fekete Madonnához szóló hagyományos lengyel egyházi énekkel köszöntötték a jelenlévők a Szűzanyát.

A záróáldást megelőzően Wiesław Lechowicz püspök köszönetet mondott a közös ünneplésért, ami a két nép barátságát mutatja. Külön köszönetet mondott Erdő Péter bíborosnak, hogy Magyarországon, a főegyházmegye területén a lengyel kisebbség tagjai teljes értékűen anyanyelvükön gyakorolhatják hitüket, ápolhatják vallási kultúrájukat.

A szentmise záróáldását követően a zarándokok közelről is megtekinthették a megkoronázott Mária-képet, és imádkozhattak a Fekete Madonna közbenjárását kérve.

A lengyel és magyar lobogóval díszített bazilika előtti téren ezután Kövér László és Stanislaw Karczewski nyitotta meg a lengyel–magyar ifjúsági találkozót. A házelnök a két nép történelmi barátságáról beszélt. Mint mondta: már Szent László, akinek édesanyja lengyel hercegnő volt, saját személyében egyesítette a két nemzetet. A lovagkirály azért vált már életében Európa-szerte elismert uralkodóvá, mert megszilárdította a rendet Magyarországon, biztonságot adott az embereknek és megerősítette a kereszténységet. Stanislaw Karczewski köszöntőjében kiemelte a közös keresztény gyökerek fontosságát.

A megnyitó után a tér a keresztény ifjúságé lett. Lengyel és magyar énekek hangzottak el, a két nép táncosai mutatták be az őseiktől örökbe kapott tánchagyományt, de Csiszér László és barátai dalait is meghallgathatták a fiatalok és az arra járó turisták, akik csodálkozva kérdezték, hogy milyen ünnepe ez a magyaroknak és a lengyeleknek…

A lengyelországi Jasna Górán található zarándokhely féltett kincse a Fekete Madonna kegyképe, mely évről évre a világ minden részéről zarándokok többmilliós tömegét vonzza. A Czestochowa központjában található Jasna Górán (Fényes hegy; 293 méter magas mészkőhegy) található a pálos templom és kolostor, annak oltárán a kegyképpel. A pálosok 1934-ben innen szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba.

A Fekete Madonna-kegykép 1382-ben került Lengyelországba, 1717-ben XI. Kelemen pápa koronázta meg. A kegykép másolatát 2011-ben ajándékozták a czestochowai pálosok a Szent István-bazilikának.

Fotó: Lambert Attila

Bókay László/Magyar Kurír