Angol Német Olasz Lengyel

Aktuális

Hit, önfegyelem, másokért élő szeretet – Mindszenty bíborosra emlékeztek Esztergomban

Mindszenty József boldoggá avatásáért mutattak be szentmisét május 5-én a hercegprímás halálának 43. évfordulója alkalmából az esztergomi bazilikában. A főcelebráns Erdő Péter bíboros, prímás volt. A szónok, Snell György segédpüspök egy, a szenvedésben kiteljesedő élet példáját állította elénk.


A Mindszenty József május 6-i égi születésnapjához kapcsolódó, hagyományos esztergom-budapesti főegyházmegyei zarándoklat szentmiséjén fiatalok sokasága ült az esztergomi bazilika padjaiban. A budapesti Pannonia Sacra-iskolából 900 keréken érkeztek diákok, tanárok, szülők, akik oda-vissza mintegy 160 kilométert tekernek. A Szent Gellért-iskolából kenuval érkeztek a zarándokok. Eljöttek a budapesti Szent II. János Pál-iskolaközpont, valamint a budaörsi és az esztergomi Mindszenty-iskolák diákjai is. Összesen közel ezer fiatal, gyermek vett részt a liturgián.

Erdő Péter főcelebráns mellett az oltár körül püspöktársak koncelebráltak, köztük Orosch János nagyszombati érsek, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius képviseletében Germano Penemote atya, Ternyák Csaba egri érsek, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Márfi Gyula veszprémi érsek, Udvardy György, Spányi Antal, Palánki Ferenc, Orosz Atanáz, Cserháti Ferenc püspökök, valamint a szentmise szónoka, Snell György segédpüspök, a budapesti Szent István-bazilika plébánosa.

A szentmisén jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Boross Péter volt miniszterelnök; Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke; Lomnici Zoltán, a Legfőbb Bíróság korábbi elnöke; részt vettek a testvéregyházak képviselői, a kormány, a politikai és a társadalmi élet számos képviselője, volt egyházügyi államtitkárok, a diplomáciai testület tagjai, politikusfeleségek, köztük Lévai Anikó, Mádl Dalma és Antall Józsefné, valamint a kulturális élet képviselői, lovagrendek tagjai.

Snell György homíliájában Mindszenty Józsefet mint lelkipásztort állította a középpontba, méltatva, hogy kápláni, hittanári, majd plébánosi tevékenységének 29 évében mindig megtalálta az adott korban és időben a lelkipásztorkodás leghatékonyabb módját. Szemléletét az határozta meg, hogy a vallásos életet nem tekintette a magánéletbe visszaszorított jelenségnek, és nem is zárta a templom falai közé. Azt vallotta, a vallás a közéletet meghatározó közösségi érték, és az emberi élet minden területét átjáró valóság. Ebből a szemléletből fakadt fáradhatatlan, hihetetlenül sokirányú lelkipásztori munkája, a legapróbb részletekig menő gondoskodása.

A püspök szavai nyomán megelevenedett annak a lelkipásztornak a képe, akinek plébániájához Zalaegerszeg és négy közeli község tartozott, ő mégis szinte mindenkit név szerint ismert, és ismerte az emberek élethelyzetét is. Figyelme mindenkire kiterjedt: a rászorulókra, a betegekre, idősekre, egyedülállókra, az értelmiségre és a fiatalokra is. De gondja volt a hadifoglyokra, hittanárként és latintanárként is részt vett az iskolák életében.

Házapostolok jelezték neki, ha valahol segítségre volt szükség. A szegények számára megszervezte a rendszeres gondozást, időseknek otthont épített. Nagy gondja volt a betegekre, legnagyobb öröme az volt, hogy városában évekig senki nem halt meg szentségek nélkül. Az egyedülállókat és a magányos özvegyeket Ádám-Évakor hatalmas csomagokkal megrakott szekérrel járta körbe, az ajándék mellett rövid beszélgetésre is betért az otthonokba. Teológiai előadásokat szervezett értelmiségieknek, kultúrházat épített, támogatta a rászoruló gyerekek tanulmányait. A fiatalok számára Mária-kongregációt szervezett, diákmiséket tartott, prédikált, ifjúsági szervezeteket vezetett.

Mint egyházszervező is példamutató volt a munkája. Rendeket hívott a városba, megteremtve a tevékenységükhöz szükséges infrastruktúrát. Neki volt köszönhető a ferencesek és a Notre-Dame tanítórend megtelepedése Zalaegerszegen. Újságot adott ki, ellensúlyozva az állami propagandát.

Ezek a kápláni, majd plébánosi szolgálatban töltött évek érlelték meg arra, hogy püspökként, majd hercegprímásként mindent képes legyen elviselni Jézusért – mutatott rá Snell György. – „Mindszenty József életszentsége a püspöki szolgálat hozta mérhetetlen szenvedésekben, megaláztatásokban teljesedett ki. Példakép ő mindnyájunknak: a hit, az önfegyelem, a másokért élő szeretet példája.”

A szentmise végén Erdő Péter bíboros utalt a közelmúlt örömteli eseményére, Brenner János boldoggá avatására, valamint a jövőre, VI. Pál ősszel várható szentté avatására. „A szentek egymással is közösségben vannak, ők már tudják, mi Mindszenty József életének summája, és már imádkoznak a boldoggá avatásáért”– fogalmazott a bíboros.

A liturgiát követően a püspökök, a jelen lévő papság, az állam és közélet, valamint a lovagrendek képviselői megkoszorúzták Mindszenty József sírját a bazilika altemplomában.

A szertartás után a Szent Adalbert Központban adta át Erdő Péter és Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke a Mindszenty József-életműdíjat, melyet idén Boldvai József gyógyszerésznek, a Városmajori Kolping Család vezetőjének, a városmajor-máriaremetei gyalogos engesztelő zarándoklatok főszervezőjének ítéltek oda.

A Mindszenty József hercegprímás által 1972-ben alapított Kardinal Mindszenty Stiftung és a budapesti székhellyel működő Magyarországi Mindszenty Alapítvány, Erdő Péter bíboros, prímás jóváhagyásával, a 2015-ben ünnepelt jeles Mindszenty-évfordulók alkalmából alapította meg a Mindszenty József-életműdíjat.

A latin nyelvű adományozó levelet és Mindszenty bíboros bronzból készült álló szoboralakját, Hermann Zsolt reprezentatív alkotását Erdő Péter adta át a díjazottnak. Boldvai József tevékenységét Kovács Gerely posztulátor méltatta.

A kitüntetett 1949-ben született Budapesten, 1974-ben kötött szentségi házasságot, feleségével egy leányt és két fiút neveltek fel. A SOTE Gyógyszerésztudományi Karán 1973-ban szerezte gyógyszerészi diplomáját. 1978-ban egyetemi doktori címet szerzett, 1979-ben gyógyszerész-technológiából, 1983-ban fizikai-kémiai gyógyszerellenőrzésből tett szakvizsgát. Szerteágazó szakmai munkássága mellett évtizedek óta végez jelentős közösségi, egyházi és világi önkéntes tevékenységet.

1983-tól szervezi a családokért mondott elsőpénteki szentmiséket, 1991 és 1993 között szervezője, 1997 óta főszervezője a Városmajorból Máriaremetére vezető gyalogos engesztelő zarándoklatoknak, tizenkét éven át volt a Városmajori Jézus Szíve Plébánia képviselő-testületének világi elnöke, 1993 óta a plébánia liturgikus munkatársa (világi áldoztató), éveken át szervezte a képviselő-testületi küldöttek budai regionális találkozóját, a budai egyházközségek családi farsangját, kirándulásait és báljait. 1993-tól a Városmajori Kolping Család tagja, 2008 óta ügyvezetője, ebben az évben lett az Élő Rózsafüzér zarándoklat szervezőbizottságának meghatározó tagja, promóciós felelőse.

Mindszenty József-életműdíjra a Katolikus Egyházért és a magyar hazáért végzett áldozatos tevékenysége alapján Székely János szombathelyi megyéspüspök és a Városmajori Jézus Szíve Plébánia hívei nevében Lambert Zoltán kanonok, plébános ajánlotta, a javaslatot Erdő Péter bíboros vezetésével a Mindszenty Alapítvány kuratóriuma egyhangú döntéssel támogatta.

Az elmúlt években életműdíjban részesültek: Adriányi Gábor és Mészáros István professzorok (2015), Beke Margit egyháztörténész és Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg (2017).

Forrás: Magyar Kurír

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír