Angol Német Olasz Lengyel

A templom története

A templom története

bazilika_kivul_551_20100920185308_910_278_20110223151015_412.gif

Szent István Bazilika Érseki Társszékesegyház

A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége. Ennek oka egyrészt a névadó szent királyt, az ország államalapítóját megillettő tisztelet, a történelmi múlt, másrészt maga az épület műemléki és művészeti értéke. E templom építése érdekében az 1810-es években gyűjtés indult, a  munkálatokat azonban csak 1851. augusztus 14-én kezdték el, Hild József pesti választópolgár és építész az esztergomi és egri székesegyház alkotójának tervei szerint. A munkát haláláig, 1867. március 6-ig vezette. Pest város tanácsa a fontos épület további építész-tervező művezetését a kor elismert mesterére, számos fővárosi középület, köztük az Operaház alkotójára, Ybl Miklósra bízta, aki a befejezésig folytatta, de halála miatt az épületbelső és a képzőművészeti díszítő munkálatok már Kauser József irányításával készültetk el 1905-re. Nevezetes volt a Bazilika történetében az 1868. január 22-i dátum, amikor a Hild tervei szerint már felfalazott kupola és kupoladob beomlott, kivitelezési- és anyaghibák miatt. A kupolát tartó pillérekhez ajándékba kapott, s igen vegyes minőségű és szilárdságú kőanyagot használtak, továbbá a kupoladob az az tartó boltívek belső peremére épült, ami miatt a pillérek és az összekötő hevederek, valamint a csegelyek terhelése féloldalaslett, s a szerkezet egyensúlyának hiánya okozta a beomlást. Az építkezés ezután több mint egy évig szünetelt, majd a törmelék kihordása, a rosszul megépített részek bontása egészen 1871-ig tartott. Az építkezés folytatására Ybl Miklós új terveket készített, illetve a régieket dolgozta át nemcsak a szerkezet, hanem a megjelenés tekintetében is. Hild József hellenisztikus formavilágát, klasszicista stílusát Ybl neoreneszánsza váltotta fel 1875-től, és 1891-ben bekövetkezett halála után is az ő vázlatai, elképzelése szerint folytak a munkálatok az 1905-ös felszentelésig.

(Forrás: A Szent István Bazilika, Budapest 1989.)

 

 

 

300px_bazilika_loto02_629_20090908130447_118.jpg


A Bazilika építésének és felújításának főbb eseményei:

1845. Hild József (1789-1867) tervezési megbízást kap Pest város tanácsától.

1846. A földmunkák megkezdése.

1851. A szabadságharc után (1848-49.) megbízást kap a munkák folytatására. A kupoladob ekkora 51,52 m magasságig épült meg.

1868. január 22-én 15:10 Kivitelezési hiba miatt összedől a kupoladob. Ybl a hibát észlelt. Az életveszélyt elhárította, de a katasztrófát megakadályozni már nem tudta. Megerősített alapokra új, neoreneszánsz épületet tervez.

 

lipot-templomjpg_20170427153145_32.jpg

 


1875. A bontás után részben módosított tervek alapján újra indul az építkezés.

1890. Kész a teljes épületszerkezet.

1891. Ybl Miklós halála után a befejező, elsősorban díszítési munkák irányítója Kauser József (1848-1919).

1905. Elkészül a teljes belső díszítés, ezzel befejeződnek az építési munkák.

1905. november 9. A templom felszentelése

1906. december 8. A zárókő elhelyezése I. Ferenc József uralkodó jelenlétében.

1931. A templom a "basilica minor" címet kap XI. Pius pápától.

1938. A XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus eseményeinek központja.

1944-45. A II. Világháború alatt megsérül a tetőszerkezet, a tornyok, a külső falak. Szükségessl válik a teljes tetőszerkezet cseréje.

1947. Tetőjavítás közben kigyullad a nagykupola fa héjszerkezete.

1971. A bazilika a Szent Jobb végleges őrzési helye lesz.

1982. A vihar az utcára sodorja a nagykupola lemezfedését, ezzel a templom ismét életveszélyessé válik.

1983. A tervszerű felújítás kezdete.

1991. II. János Pál pápa látogatása a templomban Szent István király ünnepén.

1993. A pápa a Főegyházmegye társszékesegyháza rangjára emeli a bazilikát.

2001. augusztus 16. A kormányzat a templomot a millenniumi év lezárásához kapcsolódva az egyház tulajdonába adja.

2003. augusztus 14. Az építési és restaurálási munkák befejezése.

Különleges építési és restaurálási és gépészeti megoldások

Az épétési munkák leglátványosabb elgondolása a munkaállványok függesztése volt. A Nagytornyok főpárkány feletti javítását az órapárkány felett telepített tartószerkezetre szereltük, illetve onnan fügesztettük le. A belső kupola és a kupoladob restaurálásához a padló terhelése helyett hídszerkezetet függesztettünk le a kupola ablakaiból, majd erre építettük az állványt a kupola csúcspontjáig, illetve a hídról függesztettük le az állványzatot a donga boltozatokig. A súly illetve költség megtakarítás tetemes, 50% volt.

A szentély mozaik restaurálása

A templom belső díszítésében és az elhelyezett műalkotásokban a legnagyobb kár a mozaikokat és a falak műmárvány burkolatát érte. A műalkotások között a legnagyobb értékű a szentélyben készült öt mezős mozaik, mely a szentmise allegóriáit ábrázolja. Benczúr Gyula olajfestmény terve alapján a velencei Salviati és Jesurum cég készítette. A II. világháborúban átázott boltozattól a mozaik elvált. A falazat fűtésével és a külső tér egyidejű gépi szárításával, majd kötőanyag kívülről történő injektálásával a mozaik "visszaszorítható" volt a helyére.


A Bazilika kupolájában körkilátó létesült, melynek turisztikai hasznosítása miatt szükséges volt felvonók beépítése. Ezek frekvencia szabályozással, gépház nélkül, 60% villamos energia megtakarítással üzemelnek. Elhelyezésük: 2 db főhomlokzat mögötti kémény felhasználása liftakna céljára, 2 db felvonó a kupoladobban az evangélista szobrok mögött. Az üzembe helyezéssel lehetővé vált, hogy a kilátó gyalogosan 364 lépcsőfok megmászása helyett két liften utazva, némi sétával megközelíthető.

img-0582jpg_20170427152721_66.jpg